A közösségi ház, ahol ahol a Betlehem Csillaga rock opera próbái folytak egy nyáron át... (Fotó: Tarr Lara) Az Angyalkapu Velekei József Lajos szobrászművész alkotása |
Kétezer éves karácsonyi témáról írt rock-operát az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Illés Lajos zeneszerző, a legendás Illés együttes névadó-alapítója. Utassy József Attila-díjas költő szövege és Illés Lajos zenéje harmonikus egységbe olvad össze a két felvonásos rock-operában.
A témaválasztást a 2000 éves nagy jubileum és az 1000 éves millennium teszi időszerűvé. A szerzőpáros ugyanis nemcsak Jézus Krisztus születésének kíván méltó emléket állítani, hanem a Kárpát-medencében élő küzdelmes, de a reményt soha fel nem adó keresztény magyarságnak is.
A rock-opera egy kétezer évvel ezelőtti világba visz minket, ahol
a gonoszság büntetlenül pusztíthat, egymás elleni háborúságba és reménytelenségbe
taszítva az embereket. A kilátástalanság sötétségében élők felett azonban
felragyog egy csillag, a Megváltó Csillaga, akire a pusztulásba rohanó világ
szomjazva vár. A közel két órás mű a Megváltó születése előtti kilenc hónapos
feszültségteli várakozást, annak előzményeit és következményeit állítja
színpadra. Valaminek történnie kell, mert így nem mehet tovább. Az emberi és
isteni értékek degradálódtak. Az önző emberiség rohamléptekkel halad az
emberiség ellen elkövetett bűnök szakadéka felé. Az árvák és özvegyek, szegény
kisemmizettek, éhbérért dolgozó, kizsigerelt szolgák könnyei és vére az égbe
kiált. A társadalmi és erkölcsi feszültséggel telített emberiségen az
ezredforduló közeledtével egyszerre csoda-várás és világvége hangulat lesz
úrrá. Ekkor jelenik meg a hírvivő arkangyal, Gábriel {Nagy Sándor), aki jó hírt
hoz a maroknyi, kiválasztott népnek; Isten beteljesíti a szavát, elküldi a
prófétákon keresztül évszázadokkal korábban megígért Szabadítót. Kihordását és
születését az öröm mellett rengeteg áldozat, fájdalom és szenvedés kíséri.
Mária (Szvorák Katalin népdalénekes) titkát az angyal csak Józsefnek (Varga
Miklós énekes) beszéli el, a Názáreti kisközösség megejtett nőként kezeli a
szüzet, és már-már megkövezné, ha József nem vállalná fel a gyermeket, aki egy
hideg téli éjszakán egy barlangban látja meg a napvilágot. Még ekkor sincs
élete biztonságban, mert a trónját féltő Heródes (Nagy Feró énekes) az életére
tör. Betlehem összes két éven aluli fiú gyermekét lemészároltatja. Jeremiás
próféta jóslata teljesedett be a szörnyű gyermekgyilkosság által. Egy bibliai
asszony, Ráchel szimbolikus alakjába sűrítve beszéli el a próféta a betlehemi
édesanyák fájdalmát. Ráchel (Bartus Patrícia) siratja fiait, és nem akar
belenyugodni, hogy nincsenek többé. Ezzel szemben a rock-opera fináléjában
Ráchel, fájdalmával és veszteségével megbékélve, együtt imádja a három
királyokkal, pásztorokkal és a maradék jó lelkű néppel a reményadó jövő
zálogát, a kisded Jézust.
Utassy József - költő, a Betlehem csillaga rock-opera szövegének
szerzője: „Elemista koromban négy évig tanultam katekizmust. Ez a nosztalgia
vezetett el a Betlehem csillagához. Azok voltak a legnehezebb napok, amikor
hiába vártam az ihletre. Előfordult az is, hogy már több mint két hete
kínlódtam egy felvonással, de nem jött a múzsa csókja, nem tudott a szöveg
megszületni. Ekkor Illés Lajos ideszólt telefonon, hogy úton van Kisorosziból a
felvonás szövegéért. Mire Pestre ért, befejeztem a felvonást. Nyolc hónap alatt
készültünk el a teljes szövegkönyvvel. Szellemi párhuzamot kívántunk vonni a
kétezer évvel ezelőtti várakozásteli korszak, és a mai, egységes Európa
megszületését váró időszak között. Barátságról, szeretetről, hatalomról és a
hatalommal való visszaélésről, az elnyomottakról szól ez a darab."
Illés Lajos - a rock-opera zeneszerzője: „1996-ban fejeztem be a
Magyar Ének című 110 perces oratóriumot, ami az elmúlt küzdelmes 1000 évet
dolgozta fel. Ezután mindjobban kezdett foglalkoztatni az ezredforduló és Jézus
születésének 2000. évfordulója, annál is inkább, mivel amióta a Kisoroszi
Református Egyházközség kántora vagyok, azóta egyetlen út létezik a számomra: a
Jézusi út, és ezt az élményemet akartam megosztani az ezredvégi közönséggel is.
Puhatolózni kezdtem a fiatalok körében, vajon mennyire ismerik a bibliai
történetet. Kiderült, sajnos nem sokan tudják, hogy kik voltak a történetben
szereplő történelmi személyek. Ez fellelkesített, hiszen ez olyan
kimeríthetetlen téma, amiről 2000 év után is lehet újat mondani minden nemzedék
számára. A balladisztikusan szűkszavú, lényegretörő szöveghez igyekeztem minél
egyszerűbb, sallangmentesebb, közérthetőbb zenét írni, épp ezért kevés
hangszerre írtam a darabot. Két év alatt készültem el a Betlehem csillaga
zenéjével. Az első évben még csak motívumokat, dallamokat gyűjtöttem a témához,
a hangzást próbáltam megalkotni, amire a későbbi művet, mint egy alapra,
ráépíthettem.
A Betlehem csillaga valószínűleg nem fogja megismételni az István,
a király című, 1983-ban bemutatott rock-opera sikerét, mivel az akkor egyfajta
politikai tüntetés volt. Az emberek nem pusztán a kiváló műnek, hanem a nemzeti
színű zászlónak tapsoltak több mint háromnegyed órán át, ezzel tüntettek a
rendszer ellen. A Betlehem csillaga más korban született már és másról
szól."
Vidnyánszky Attila - rendező: „Eletemben először rendezek
rock-operát. Ez egy ismeretlen világ a számomra. Izgalmas kihívásnak, szakmai
tapasztalatszerzésnek ígérkező feladat. Meg kellett hozzá találnunk a megfelelő
hangulatteremtő teret, a szereplőket, koreográfiát, jelmezt és díszletet.
Bevallom, némi szorongással töltött el, hogy vajon milyen messzire mehetek el a
rendezésben egy szent téma színpadra állításakor, hogy se túlzottan profánná,
se érdektelenné ne váljon a mű, és a XX. századi kételkedő ember számára is meggyőző
erejű legyen. Illyés Gyula azt írta, hogy Petőfit egy egész nemzet vajúdta és
szülte meg Jézust egy egész emberiség. Ezért izgalmas a várakozás. Az hogy
miért pont akkor és ott, az a nő és férfi lett kiválasztva a Megváltó anyjának
és nevelőapjának Isten által.
Ez a műfaj nem alkalmas arra, hogy nagy filozófiai kérdéseket
vessen fel, viszont arra kiváló, hogy ünnepi katarzist teremtsen. Mivel a
történet nagyjából mindenki számára ismert, ezért ez a mű elsősorban
lehetőséget kíván adni a nézőknek a misztérium újra átélésére, megélésére. Nem
bibliai vagy történelmi arcképcsarnokot kívántunk létrehozni, hanem a ma
emberére szabott történetet. Nem pusztán a fiatalokhoz kívánunk szólni, hiszen
az ünnep mindannyiunké.
Az angyali üdvözlet után Mária kitaszítottá, megesett nővé vált a
környezete számára. Ha pusztán korhűségre törekedtem volna, akkor Mária az
angyal távozása után egymaga marad a boldog titokkal és fenyegető szorongással.
A XX. századból nézve azonban a fogantatásnak ez a gyönyörű eseménye hatalmas
ünnep, boldogság és repülés.
Három szimbolikus színtéren játszódik a darab. A legmagasabb pont
a barlang, Jézus születésének helye az isteni szint. Ettől lejjebb van a világi
hatalom szintje, Heródesé. És van egy alsó, köztéri szint, ahol a köznapi események
zajlanak.
Nekem legjobban Mária zenéje és figurája tetszik a darabban. Mégis
leginkább Heródes figurája izgatott, hogy meddig tud elmenni a hatalomféltésben
az ember, mennyire tud kivetkőzni magából, erkölcsi mélypontra süllyedni."
Énekes István - koreográfus: „Az új Illés mű legfontosabb
jellemzője számomra az, hogy nem matematikával bűvészkedő hideg racionalitás
eredménye, hanem valódi ihlet szülte belső áradás. És azt hiszem, hogy ehhez a
történethez, amelyről ez a rock-opera szól, nem is szabad másképp
hozzányúlni."
Bartus Patrícia - (Ráchel szerepében): „Úgy gondolom, az
emberiségnek vannak csodálatos zenéi. Mégis az a legcsodálatosabb zene, ami
bennünk, a lelkünkben szól. Boldog vagyok, hogy Ráchel személyiségének
megformálásával egy lélekdarabot nyújthatok át magamból a millenniumot ünneplő
közönségnek."
A Betlehem csillaga rock-opera ősbemutatója a Thália Színházban
lesz 2000. július 5-én a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának ünnepi
fénypontjaként. A nagyközönség a művet 2000. július 13-án 18.30 és 14-én 15
illetve 18.30 órai kezdéssel láthatja az Erkel Színházban.
(Poór Tünde: Flaszter 5)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése