Illés Lajos Egerlövő polgármesterjelöltje - 1990. szeptember 16.

Illés Lajos Egerlövő polgármesterjelöltje - 1990. szeptember 16. (egy régi Illés-Klub tag)

 „Eljő minden idő, soha ne félj!
Lesz még jó aratás, friss a kenyér
Fordul már a föld, omlik a gát
Készül az új világa”

A szeptember 30-án leadott szavazatok nem kisebb súlyú kérdésről döntenek majd, mintegy Egerlövó életben maradásáról!
Ebben a történelmi pillanatban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne a félelem, a múltban szerzett keserves tapasztalatok, hanem az új világot építő, minden politikai ideológiától mentes, csakis az életlehetőségek józan, megfontolt átgondolása határozza meg a választópolgárok döntését. Az előttünk sokasodó feladatokat csakis hosszan tartó közös erőfeszítéssel tudjuk megvalósítani, amelyhez mint polgármesterjelölt kérem az egerlövői választópolgárok bizalmát, illetve mint esetleges polgármester számítok az együttműködő segítségre és támogatásra.

Az előttünk tornyosuló feladatok közül alább kiemeltem azokat a legfontosabb teendőket, amelyek elvégzésére mozgósítani szeretném közösségünket:

1. Egerlövő szociális helyzetének minden részletre kiterjedő felmérése, a mindenkori adottságoknak megfelelő állandó és folyamatos segítségnyújtás érdekében.

2. Haladék nélkül fel kell kutatni és nyilvánosságra kell hozni a föld- és épületingatlanok valódi tulajdonjogával kapcsolatos összes információt.

3. Fel kell készülni az új földtörvény megvalósítására, az abban rejlő lehetőségek maradék nélküli kihasználására.

4. Az önkormányzatnak ki kell dolgoznia a közösség felemelkedésére irányuló gazdasági vállalkozások koncepcióját, ezeket folyamatosan támogatnia kell.

5. Meg kell kísérelni, hogy községünk arányosan részesedjen a világbanki hitelből, vállalkozásainkba be kell vonni a nyugati tőkét.

6. Haladéktalanul meg kell szervezni az egerlövői gazdakört, hogy felkészülhessünk a legelőnyösebb mezőgazdasági technológiák beszerzésére és hatékony alkalmazására.

7. Újból fel kell állítani a Hangya Szövetkezetet, amely bőséges és olcsó áruellátást biztosít községünk lakóinak, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a gazdák által megtermelt javaknak megfelelő értékes piaca legyen.

8. Az elmúlt évtizedekben lerombolt szellemi és erkölcsi értékeket vissza kell állítani, a helyi hagyományokat felkutató és azokat megőrző programokat kell szervezni.

9. A hagyománytisztelet szellemében vissza kell állítani a régi utcaneveket.

10. Egerlövó kapja vissza teljes iskolarendszerét, az ehhez szükséges anyagi alapokat biztosítani kell.

11. Az egyházzal és az alakuló új társadalmi szervezetekkel egyenrangú és egymást segítő kapcsolatokat kell kialakítani.

12. Az emberi és állampolgári jogokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani, hogy az „új világ" építésében mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt pártállásra, világnézetre, származásra és a múltra való tekintet nélkül.

13. Az elmúlt évek tanácsi döntéseit minden részletre kiterjedő figyelemmel felül kell vizsgálni.

14. Az elvégzendő feladatok érdekében össze kell fogni a környező községek önkormányzatával, közösen vállalkozási jellegű gazdasági kapcsolatokat kell kialakítani.

15. A környéken feltehetően felszámolásra kerülő munkahelyekről utcára kerülő polgárainknak munkahelyet, életlehetőséget kell biztosítani az önkormányzati vállalkozások támogatásával, a termelői és a szolgáltatási szférában.

16. Minél szervesebben be kell kapcsolni a regionális idegenforgalmi hálózatba községünket.

Illés Lajos

A Népstadionban szeptember 15-én megrendezésre került Illés-koncerttel kapcsolatban nem tudom magamban tartani azt a gondolatot, miszerint Nektek valamilyen formában, a zenélésen kívül részt kell vállalni azokban a folyamatokban, amelyeknek Magyarországon tanúi vagyunk. Tudom, hogy suszter maradjon a kaptafánál, a zenész tehát zenéljen, de a különleges történelmi pillanat különleges feladatokat ró azokra, akik maguk is előidézői voltak a változásoknak. Az Illés-zenekar legjobb számai az elmúlt évtizedekben mindannyiunkban tartották a hitet, éltették a reményt, hogy lesz ez még másképpen is. Ti nem a szó hagyományos értelmében politizáltatok, mégis nagyobb hatással voltatok a tömegekre. Tiszta, becsületes életérzés sugárzott dalaitokból, rámutattatok arra a sok gondra és megoldatlan problémára, amellyel generációk sora élt együtt. Jó volt tudni, hogy hasonló módon gondolkodunk, ezért is lehetett Nektek ilyen óriási táborotok.
Most, amikor valamelyik nyilatkozatodban olvastam, hogy szóba került polgármesterré történő jelölésed Egerlövőn, arra szeretnélek biztatni, hogy mindenképpen vállald el ezt a jelentős megbízatást. Ezt a világot csak alulról lehet felépíteni, a néhány száz fős kis közösségekben meg kell kezdeni a munkát. Ezt a feladat azokra vár, akik hiteles személyek voltak, az elmúlt évtizedekben is ugyanazt mondták, amit most, s akikre az emberek felnéznek, népszerűek. Tudom, hogy egy ilyen megbízatás rengeteg gonddal és feladattal jár, bizonyára jelentós időrabló foglalkozás ez. Azt is tudom, hogy művészembernek nem elsősorban ez a dolga, de mégiscsak vannak kivételek, és Te, zenész társaiddal együtt ezek közé tartozol. Vállalnod kell azt a feladatot, amit Rád mért a történelem, s amelynek előkészítésén Te magad is munkálkodtál. 25 év közszereplése után, amikor is hazánk társadalmi közéletében jelentős ismeretségre tettél szert, sok olyan kapcsolatot alakítottál ki, amelyet kis közösséged javára tudnál kamatoztatni. Ismered a viszonyokat, „tudod mi a dörgés", és életművedet tudva nincs kétségem afelől, hogy ezt a megbízatást mérhetetlen alázattal a köz javára végeznéd el.
Nem szabad a feladat alól kibújni, saját lelkiismereteddel, művészi hitvallásoddal kerülnél konfliktusba, és éppen Te, aki évtizedeken keresztül a megújulást hirdetted, egy szebb, becsületesebb, tisztességesebb világról énekeltél, és zeneszerzőként írtál számokat.
Ne haragudj ezekért a sorokért, most biztosan sokan gratulálnak Neked a felejthetetlen Népstadionbeli koncertért, amelyet nemcsak 150 ezer ember, hanem a televíziókészülékek előtt milliók élvezhettek végig, s bizonyára óriási tömegeknek adott ez a koncert hitet és reményt. Én most mégsem a lelkes gratulálok közé álltam, hanem egy korábbi interjúd félmondatára reagálva olyan kötelességedre figyelmeztetlek, amely nemcsak a Te és a Hozzád hasonló helyzetben lévő társaid magánügye. Mindannyiunk, szép Hazánk boldogulásáról van szó. Ilyenkor időlegesen félre kell tenni féltve őrzött zongorádat, hangszereidet, és azt kell cselekedni, amit megkövetel a Haza.
Ne haragudj, hogy soraimmal zavarlak, gondolatban szeptember 30-án Veled leszek. Őszintén hiszem, hogy a kihívást elfogadod.

Budapest, 1990. szeptember 16.

Egy régi Illés-Klub-tag