A lélek zenéje
Riport a Szentiváni Tükör részéreBeszélgetés Szvorák Kati népdalénekessel
Különleges meghittséget, emelkedettséget érezhet az, aki hallja csicsergően csengő, hajlításokkal büszkélkedő, mennyei énekhangját. Tálentuma a magasból közelít hozzánk, mégis a földön talál ránk. Megérint és fogva tart.
Aztán ismét felrepít.
Természetessége átszőtt minden nemességgel. És ettől ragyog, mint a napsugár, vagy vakít, mint a gyöngyhó.
Benne van minden, amire léleknek szüksége van. Ápol. Az emberi szívek áhított reménye. Kodály Zoltán érzelemvilágának lüktetése.
Nemes egyszerűséggel énekel és ettől ő a Szvorák Kati.
Amikor legutóbb a pilisszántói templomban egy jótékonysági koncerten felcsendült a hangja, megdermedt a levegő. Szívekbe markolt.
- Önt a Jóisten nagyvonalú tálentummal, csodálatos orgánummal áldotta meg. Képezte is a hangját, vagy veleszületett természetességgel énekel?
- Az anyaméhben hordozta édesanyám annak lehetőségét, hogy jó hangom lesz. Ő is szépen dalolt, sőt a nagyszüleim is sokat nótáztak. Mindenki énekelt az Ipolymenti kis faluban Pincen, ahol mesés gyermekéveimet töltöttem. Különösen a templomban szóltak gyönyörűen a énekek.
- Magyarul vagy szlovákul énekeltek?
- Természetesen magyarul. Amikor áttelepültem Magyarországra, akkor kezdtem rádöbbenni arra, hogy mennyi minden köt a szlovákokhoz. Az együttélésnek köszönhetően mennyi közös kincsünk van, amelyet ápolni kell. Csak így lehet békében élni, ha egymást tiszteljük és ismerjük. A népzene a legjobb közeg ahhoz, hogy egymást megismerjük. Külföldi turnéimon az érdeklődők a magyarságot népzenénken keresztül ismerik meg. Hallják, milyen a zenénk, milyen temperamentumos és mennyire keserves is tud lenni. Lelkünk szólal meg dalainkban.
- Hallva Önt magyarul és szlovákul énekelni, a dalok stílusából úgy éreztem, sok közös elem van a népdalok között, a két zenei kultúra hatott egymásra.
- Igen, ez természetes is, hiszen együtt élték-élik mindennapjaikat. Eddig megjelent lemezeimen sokszor úgy válogattam össze a dalokat, hogy mi az, ami összeköt bennünket. A szlovákon kívül vizsgálom a horvátok, románok, szerbek, csehek és más Kárpát-medence-i népek közös dallamkincseit is.
- Úgy tudom, festői környezetben a Pilis lelkében, Pilisszentlászlón él családjával. Mikor költözött Magyarországra?
- 1978-ban kerültem ide diákként, Pilisszentlászlón tizenhat éve élek. Az ELTÉ-n végeztem magyar-könyvtár szakon. A Röpülj páva népdalversenyen 1981-ben első díjat nyertem, így ismert meg a közönség. Sorsdöntő volt számomra ez a vetélkedő, hiszen azóta énekelhetek hivatásszerűen.
- Önálló művészként az előadásaiból – egy részük jótékonysági hangverseny – meg tud élni?
- Volt egy főállásom a Honvéd Művészegyüttesnél, ahonnan háromszori nekifutással tavaly sikerült kirúgniuk. Ezt nagyon zokon vettem. Jelenleg a szentendrei zeneiskolában tanítok, ahol a gyermekekkel való foglalkozást hálás feladatnak tekintem.
- A mai zűrzavaros világban, amikor igénytelen mulatós zene folyik a csatornákból, van-e igény a tiszta, nemes, népi ihletésű muzsikára?
- Saját magunkat csapjuk be, ha nem kedveljük a népzenét, mert a dalok rólunk szólnak, most és a jövőben is. Ha ezeket elhagyjuk, csak mi leszünk szegényebbek. Azon vagyok tanításom során is, hogy ezeket megszerettessem a gyermekekkel, mintegy magként elültessem bennük.
- Dalait Ön gyűjti? Műsorait, lemezeit ki válogatja össze?
- Könyvekből, kiadványokból és természetesen élőzenei forrásokból rakom össze előadásaimat, lemezeimet. Gyűjtöttem saját szülőföldemen a Felvidéken, de Gyimesben is sokat jártam. Fontos, hogy a dal mögött ne csak kottát lássak, hanem tájakat és elsősorban magát az embert.
- Műsorait gyakran az ünnepekre, napszakokra, évszakokra, mintegy koszorúra fűzi fel.
- Jelenti magát Jézus volt a hangverseny címe, amelyből következik, hogy a három legfontosabb ünnep a karácsony, húsvét, és a pünkösd. A jeles napok dalait ezek köré fontam, mert ekkor énekelték őket. Nemcsak a templomban, hanem a hétköznapokban is. Előadtam olyanokat is, melyekre hatott az egyházi zene, így például gregorián dallamú aratódalokat magyar és szlovák nyelven.
- Mikor és milyen lemezt ad ki a közeljövőben?
- Az Éneklő egyház énekeskönyv válogatott dalanyagából készítek lemezt, melyet pünkösdre szeretnék megjelentetni.
- Az Ön népdalai önállóan, kíséret nélkül is megérintik a lelkeket, mégis némelyiket kísérettel együtt ad elő. Kik voltak a muzsikusok?
- Gombai Tamás és Bolya Mátyás kísértek hegedűn, kobzon, ütőgardonon és citerákon.
- Ön együtt dolgozott a nemrég örök nyugalomra tért illés Lajossal. Milyen emlékeket őriz róla?
Meghitt beszélgetéseket, Kisorosziban tett sétákat, vidám kocsmalátogatásokat, az erdélyi otthonában, Énlakán tett feledhetetlen látogatásokat és az önfeledt együttalkotást, hiszen két hanghordozómnak is ő volt a zeneszerzője. Az első ajándék egy kísérleti album volt, mely a Válaszúton címet viseli és „népdalátiratok” találhatók rajta „Lajos-módra”. A másik az Álomföldön, melyen általa megzenésített gyermekversek hallhatók. Mindkettő éppen tíz éve jelent meg. Sajnos nagyon kevesekhez jutottak el ezek a felvételek, hiszen Lajos is, akárcsak én, nem tudtunk élni a „nyomulás” lehetőségeivel, mert mindketten egészen más emberi értékeket tartottunk fontosnak. Ez a csöndre, magányra, tiszta emberi érzésekre való természetes vágyunk és a művi rivaldafényt elvető lelkünk kötött minket össze. Nagyon sajnálom, hogy ez a hihetetlen tehetségű, nagyon gyorsan és zseniálisan alkotó ember egy oly korban élt, amikor az ő lelki éghajlatát megtépázó szelek roncsolták, s mindez hátráltatta és hátrányos helyzetbe sodorta élete utolsó korszakának alkotói pályáját. Vajon mennyi csodás mű születhetett volna még, ha lettek volna elegen, akik mellé állnak és támogatják. A sors úgy hozta, hogy a kisoroszi Kossuth-díjas kántor magányosan, de megbékélve sorsával hagyott itt Bennünket. Nekünk az a dolgunk hogy emlékét tovább éltessük.
Klotz Mária / Szentiváni Újság, 2007, IV. évf.2.szám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése